WEBMAIL
Thurzó-család
(betlenfalvi)


Múltunkban nagy szerepet vitt család, a megszakított nemzedékrendjét az 1396. nikápolyi ütközetben harcolt két tagjáig viszi föl. Kereskedelmi érzékük és a politika emelte fel õket. II. János krakkói polgármester, fiával III. Györggyel együtt 1490. megszerezte Corvin János bányabirtokait s fõleg a haszonbérbe vett beszterczebányai rézbányák ügyes kihasználásával, meg az addig nálunk nem ismert aranyválasztó mûhelyek felállításával dúsgazdaggá tette családját. Közép-Európa legdúsabb bankáraival, a Fuggerekkel kereskedelmi, majd családi összeköttetésbe lépve, II. Ulászlót rendszeresen õk segítették ki pénzzavarából. I. Elek már 1521. körmöczi kamaraispán, majd kincstárnok és országbíró. Mint a Habsburgok feltétlen híve, 1523. Mária királynétól Vöröskõ várát, 1527. Ferdinándtól a királyválasztásnál kifejtett buzgalmáért a Szapolyiak birtokából Szepes várát kapta több más uradalommal együtt. Meghalt 1543. - Testvérei között IV. János boroszlói, Szaniszló olmüci püspök ; mindkettõ nagy barátja a humanistáknak. - II. Elek szepesi fõispán, aki szepesi bírónak írta magát, nõül vette Zrínyi Miklósnak, a szigetvári hõsnek Borbála leányát. Meghalt 1594. - Ferenc, elõbb nyitrai püspök, majd lutheránussá lett s elvette Kosztka Borbálát, akivel az árvai és lietavai óriási uradalmakat kapta hozományul. Második nejével, Zrínyi Katalinnal kötött házasságából származott V. György (lásd alább), aki elsõül emelkedett a családból 1609. nádorrá. Egyetlen fia, Imre (szül. 1589., megh. 1621.), miután itthon kitûnõ nevelésben részesült, a wittenbergi egyetemre ment, ahol tanárai egyetemi rektorrá választották (V. ö. Závodszky Levente, Gr. T. I. wittenbergi rektorsága, Budapest 1912.) 1612-ben Bethlen biztosa a nikolsburgi béke megkötésénél (V. ö. Kubinyi Miklós Gr. T. I., Budapest 1888.) - III. Szaniszló (szül. 1576., megh. 1625.), mint határozott híve az uralkodóháznak, ennek és protestáns mivoltának köszönhette, hogy az 1622. soproni országgyûlés Esterházy Miklóssal szemben nádorrá választotta. - A család két utolsó tagja jelentéktelen ember. Az egyik: Ádám, szepesi fõispán, aki mint Esterházy nádor belsõ embere katolizált s megh. 1635.; a másik: Mihály, a család utolsó férfitagja (megh. 1636.), szepesi fõispán, beteges ember s az elsõ Thurzó , aki javait zálogba vetette.
Thurzó György (V.), szül. Lietaván 1567. szept. 2., megh. Biccsén (Trencsén m.) 1616. des. 14. Tanítója Ecchard Kristóf szászországi orvosdoktor volt. Ernõ fõherceg Magyarország hadi fõkormányzójának udvarában készült a katonai és diplomáciai pályára. 1585-ben hazament, átvette óriási vagyonának kezelését s elvette elsõ nejét, Forgách Zsófiát. Mint árvai fõispán erélyesen föllépett a rablók és a harmincadfosztogatók ellen. 1590-tól gr. Pálffy Miklós oldalán küzd a török ellen, de Párkánynál kis híja mult, hogy életével nem fizetett vakmerõsségéért. 1592-ben második házasságra lép a dús Czobor Erzsébettel (V. ö. Gr. T. Gy. levelei nejéhez. Kiadta, Kubinyi Miklós Budapest 1876, 2 köt.). 1593-ban részt vett Fehérvár ostromában. Pálffy halála után Rudolf dunáninneni fõkapitánnyá tette, e tisztérõl azonban hamar lemondott, mert katonáinak zsoldját a kincstár nem fizette ki. Bocskay felkelésekor hû maradt az uralkodóházhoz és mindent elkövetett, hogy a fölkelés elterjedését megakadályozza. Midõn Bocskay felkelése veszedelmes arányokat öltött, Rudolf békét akarván kötni, biztosul õt küldte Bocskayhoz, de a tárgyalások sikertelenek voltak. Fáradozásaiért Árva várát és uradalmát kapta örökös adományul. A bécsi béke megkötésénél 1606. Mátyásnak bizalmas embere volt s annak terveit igyekezett elõmozdítani. Midõn az osztrák protestánsok Mátyás ellen fegyvert fogtak, Mátyás Thurzót kérte fel közbenjáróul, sikerült is neki a fölkelõket fegyverletételre bírni. A nádorválasztás alkalmával õ volt az egyik prot. jelölt, de Illésházyval szemben elbukott (1608). Mátyás ekkor kincstárnoksággal kínálta meg, de ezt el nem fogadva, visszavonult birtokaira. Illésházy halála után 1609. nádorrá választották. Nádorsága alatt mint a béke és mérséklet embere tûnt ki, akire egyformán hallgattak az összes szembenálló pártok. Az osztrák protestánsok sérelmeikkel ezután is többször fordultak hozzá s eljárásával mindig meg voltak elégedve. Viszont megakadályozta Báthory Gábornak az ellene felkelt és legyõzött katolikusok ellen hozott erõszakos rendszabályok végrehajtását. 1610-ben Zsolnán zsinatot tartott, amely szervezte a magyarországi ág. h. ev. egyházat.
forrás: Révai Lexikon